Sziasztok!
Tóth Kata vagyok, 28 éves, a Semmelweis egyetemen részidős dietetikus hallgató, teljes munkaidőben pedig informatikus. Nagyon szeretek sütni, főzni, enni, ahogy már olvashattátok. Rendkívül érdekel, hogy miért olyan a világ, amilyen, milyen magyarázataink vannak társadalmi, politikai kérdésekre. Hiszem, hogy a sütés és főzés tudománya nem egy vákuumban, egy reggeli, ebéd, vagy vacsora erejéig létező dolog. Kulturális érték, hiszen receptjeinken keresztül örökítjük hagyományainkat, szeretteink gyakorlatait – de sok politikai, társadalmi kérdés is társul mellé, melyek hozzájárulnak ezen hagyományaink létrejöttéhez. Milyen körülmények között találták fel a krumplis tésztát, és miért szeretjük annyira a mai napig? Miért és hogyan elérhető a boltok polcain télen nyáron friss gyümölcs és zöldség? Mi számít egészséges étrendnek és ki engedheti meg magának azt? Mennyi cukrot és szalonnát kellene tényleg enni és mennyire számítanak személyes döntéseink? Ezen kérdésekre szeretnék nem csak választ keresni, de adni is, amennyire hatalmamban áll.
Ezen kívül azt kell még tudni rólam, hogy rettenetesen szeretek étterembe, kávézóba, cukrászdába járni; kint lenni a természetben, akár kertészkedésről, akár túrázásról van szó; olvasni – fantasztikus regényeket (pl. Ursula K. Le Guin-től), társadalomelméleti szakirodalmat, Jane Austent; világot járni, kirándulni; a termálfürdőket; az őszt; kézműveskedni (varrni, horgolni, lekvárt főzni, uborkát és káposztát savanyítani); mindenféle szép porcelánt; a csillárokat; és mindent, amit nagyszüleimtől kaptam vagy haláluk után örököltem.